Logo
like fb.com/orszagosausztriaiugyintezes

Munkaüggyel kapcsolatos tudnivalók


Munkaüggyel kapcsolatos tudnivalók

Aki erre az oldalra téved, bizonyára tisztában van vele, hogy 2011.05.01-től Ausztriában és az Európai Unió többi tagállamában is megszűntek a munkapiaci korlátozások a magyar munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve nincs szükség munkavállalási engedélyre, mindenki szabadon kereshet és vállalhat munkát Ausztria területén.

Nagyon sok magyar embernek jelent ez lehetőséget egy lényegesen magasabb életszínvonal eléréséhez, hiszen köztudott, hogy az osztrák bérek a magyar jövedelmek 2, akár 3-szorosát is elérik. Természetesen, ahogy mondani szokták „a szomszédnál sincs kolbászból a kerítés”, az ausztriai munkavállalásra is igaz. Sajnos számos eset igazolta, hogy a nem megfelelő tájékozottság és a német nyelv ismeretének a hiánya miatt, gyakran a legkecsegtetőbb állásba való elhelyezkedés is rémálommá válhat, akár teljes anyagi csődhöz is vezethet, ha az ember nem lép időben.

A munkapiaci korlátozások megszűnése még inkább felerősítette ezt a keserű jelenséget, hiszen tömegével jelennek meg Ausztriában a nyelvet nem beszélő, gyakran még a jogviszonyukkal sem tisztában lévő munkakeresőkkel, akiket aztán felvesznek valamilyen munkára és jó esetben a munka végeztével csak elküldik, rosszabb esetben kis sem fizetik a munkavállalót. Aki aztán azt sem tudja hová forduljon problémájával, és lehet, hogy be sem volt jelentve, így aztán nem is érvényesítheti jogosnak tűnő bérkövetelését.

Ilyen és ehhez hasonló helyzetek megelőzése miatt tartjuk fontosnak, hogy mielőtt bármilyen munkát elvállalnak, vagy bármit aláírnak, tájékozódjanak. Erre mi itt az alábbiakban megadjuk a lehetőséget, ha mégsem lenne kielégítő az itt leírt információ, elérhetőségeinken feltehetik kérdéseiket.

 


 

 

Munkaviszony kezdete, munkaszerződések

 

A munkaviszony létrejöhet szóban vagy írásban. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül van szükség külön munkaszerződésre, hiszen Ausztriában a munkaviszonyt szinte minden területen kollektív szerződések határozzák meg a felek jogait és kötelezettségeit, illetve munkajogi törvény szabályozza a két fél közötti vitás kérdéseket.

Külön munkaszerződésre abban az esetben van szükség, ha adott kérdéseket a kollektív szerződés nem szabályoz, vagy attól eltér.


 

Rendes munkaidő

 

Rendes munkaidő alatt a munka elkezdésétől a munka befejezéséig eltelt időt értjük, kivéve a pihenőidőt.

A törvény értelmében a rendes munkaidő, napi 8 óra, heti 40 óra, azonban a kollektív szerződésekben lehet eltérés ettől, így pl. a heti 38,5 órás munkaidő gyakran jellemző.

Kivételek:

  • A heti óraszám napi lebontását tekintve több lehetőség is van a kivételekre, ilyen pl. amikor napi 9 óra engedélyezett egy „hosszú hétvége” érdekében, ahol a péntek csak fél napos munkaidőt jelent.
  • Ugyanakkor lehetőség van pl. bizonyos napok bedolgozására, így ünnepnapok és hétvége közé eső időszakra (Fenstertag). Erre a törvény lehetőséget biztosít egy 13 hetes időintervallumban napi 10 órás munkaidőre is.

Figyelem!
A munkaidő felosztása a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezésen alapul. Célszerű ezt a megállapodást írásba foglalni!

 


 

Pihenőidő

 

Munkaközi pihenő

Ha a napi munkaidő 6 óránál több, akkor napi fél óra pihenőre jogosult a munkavállaló. A dolgozók érdekeit figyelembe véve a pihenőidő két vagy három részletben is kiadható.

 

Nappali/éjszakai pihenő

A napi munkaidő végeztével, 11 óra megszakítás nélküli pihenőidő, ami a kollektív szerződés alapján 8 óra is lehet, ebben az esetben azonban a pihenőidőt tíz napon belül pótolni kell

 

Hétvégi pihenő

Hetente egyszer 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő, melynek kezdete legkésőbb szombat 13.00 h. Módosításra, illetve kivételekre itt is több lehetőség van. Ha a hétvégi pihenőidő kiadására nincs lehetőség, akkor lehetőség van a 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő igénybevételére hétköznap is.

 


 

Részmunkaidős foglalkoztatás

 

A részmunkaidős foglalkoztatás azt jelenti, hogy a munkavállaló kevesebb óraszámban dolgozik, mint az törvényileg, vagy a kollektív szerződésben elő van írva. (törvény: 40 óra/hét, kollektív szerződés: 38,5 óra/hét)

  • részmunkaidő tipikusan a 20 óra/hét, illetve a 30 óra/hét bejelentés.
  • a munkaidő megváltoztatása függetlenül attól, hogy annak rövidüléséről vagy növeléséről van szó a munkaadó és munkavállaló közös megegyezésén alapszik (Fontos, hogy az erre vonatkozó megállapodás írásban történjen!)

Figyelem!
Gyakran előfordul, hogy a munkaadók a foglalkoztatás során a munkavállalót tudta nélkül jelentik át alacsonyabb óraszámba. Ezért fontos, hogy a munkavállaló mindig ragaszkodjon a havi bérpapír (Lohnzettel) átvételéhez. A bejelentésre vonatkozó adataival kapcsolatban a munkavállaló információt kaphat a munkahely szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól. Jogtalan, a munkavállaló tudta nélküli, kevesebb óraszámú bejelentés esetén fontos, hogy a munkavállaló haladéktalanul kérje munkaadóját a tényleges munkaidőnek megfelelő bejelentésre. Amennyiben az nem hajlandó erre, fontos, hogy ezt azonnal jelezze az illetékes Munkaügyi Kamaránál (Arbeiterkammer-nál).

 

Részmunkaidő hátrányai:
  • alacsonyabb nyugdíjjárulék fizetés – kisebb összegű nyugdíjjogosultság
  • alacsonyabb éves bruttóbevétel – kevesebb adókedvezmény
  • alacsonyabb jövedelem – kevesebb munkanélküli járadék
  • kevesebb 13. és 14. havi kifizetés
  • alacsonyabb 25%-os túlóra kifizetés a teljes munkaidő után fizetett 50% -kal szemben

 


 

Csekély mértékben foglalkoztatottak

 

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkaadó csak minimális óraszámra jelenti be a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy nem lépheti túl a hivatalos jövedelem a € 374 havi összeget 2011-ben.

Ez azt jelenti, hogy a munkaadó ugyan köteles bejelenteni a munkavállalót az Egészségbiztosítási Pénztárnál, de csak a balesetbiztosítás fizetésére van kötelezve. Nem kell betegbiztosítást, sem nyugdíjbiztosítást fizetnie.

A munkavállalónak lehetősége van, hogy saját maga után fizesse a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot. Ennek összege 2011-ben € 52,78. Ez jogosítja a munkavállalót táppénzre napi €4,48 összegig, illetve Wochengeld (Tgyás osztrák megfelelője) igénybevételére napi € 8 összegig.

 


 

Szabadság napok száma és jogosultság feltételei

 

Mennyi szabadság jár?

Egy adott évben összesen öt hét fizetett szabadság jár. Ez egy hatnapos heti munkarendnél harminc napot jelent, ötnapos munkarendnél pedig huszonöt napot.

 

Mikortól jár szabadság?

A szabadság mindig időarányosan jár, azonban fél év elteltével jogosult a munkavállaló a teljes szabadság igénybevételére. A második évtől számítva pedig már év elejétől jár a teljes szabadság.

 

Mi történik az év közben nem felhasznált szabadságokkal?

Ha év közben nem vette igénybe a teljes rendelkezésre álló szabadságot, akkor a következő két évben lehetősége van ezek igénybevételére visszamenőlegesen.

Pl.: ha 2010-ben összesen csak két hét szabadságot vett ki, akkor 2011 és 2012-ben rendelkezésre áll egyrészt ugyanúgy az öt hét/év, plusz a 2009-ből maradt három hét szabadságot is felhasználhatja a két esztendő alatt.

 

Mikor mehet a munkavállaló szabadságra

Ez mindig a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik. Egyik fél sem szabhatja meg egyoldalúan mikor vehető ki a szabadság

 

Figyelem!
Célszerű év elején írásban megállapodni a munkaadóval a szabadság kiadásáról, így biztonságosabban lehet tervezni a nyaralást.

 


 

Fontos tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban

 
Ledolgozhatom a szabadságomat?
Nem! Tilos a szabadságot fizetett munkával kiváltani a rendes munkaviszony keretein belül.

 

Részmunkaidő vagy csekély foglalkoztatás?
Részmunkaidős vagy csekély foglalkoztatás esetén is jogosult a munkavállaló az 5 hét szabadságra.

 

Mi van a fennmaradó szabadsággal, ha megszűnik a munkaviszony?
Ha a munkavállaló nem vette igénybe az összes őt illető szabadságot, jogosult ennek pénzbeli kiváltására, melyet a munkaadó időarányosan köteles kifizetni. A fizetési kötelezettség vonatkozik a korábbi években (ma 3. évig visszamenőleg) fel nem használt szabadságokra is.

 

Mi történik, hogy ha a munkavállaló a szabadság alatt megbetegszik?
Ebben az esetben a szabadság megszakítottnak számít, ha a betegség 3 napnál tovább tart. Ugyanez vonatkozik az ápolási szabadságra, ha az egyik családtag betegszik meg. A munkavállaló köteles jelezni ezt a 3. nap elteltével és igazolást adni a keresőképtelenségről.

 


 

Táppénz

 
Mikor jár a táppénz

A táppénzt mindig az illetékes Egészségbiztosítási Pénztár (Krankenkasse) fizeti azon munkavállalóknak, akik betegségből vagy balesetből adódóan betegállományban vannak, és a munkaadó keresetfolyósítási kötelezettsége megszűnt vagy legalább 50%-osan korlátozott. A táppénz a betegállomány negyedik napjától max. 52 hétig folyósítható.

 

A táppénz mértéke

A keresőképtelenség 4-42-ik napjáig a havi bruttó jövedelem 50%-a, 13. és 14. havi bérjogosultság esetén a számítás alapja a bruttó bér +17%.

 

A táppénz igénybevételhez és folyósításához az Egészségbiztosítási Pénztárnak az alábbiakra van szüksége
  • orvosi igazolás a betegállományról és annak időtartamáról
  • munkáltató által kiállított kereset és foglalkoztatási igazolás
  • kórházi tartózkodás esetén kórházi igazolás
  • munkanélküliség esetén igazolás az AMS-től (Munkaügyi Hivatal)
  • bankszámlaszám a folyósításhoz

 


 

Felmondás betegállomány ideje alatt

  • a munkaadónak joga van felmondania a betegség ideje alatt is
  • ebben az esetben a munkavállaló jogosult a kereset továbbfolyósítására a betegállomány végéig

 


 

Felmondás

 

A felmondás csak határozatlan idejű munkaszerződés esetében lehetséges. Határozott idejű megállapodás esetében ennek lehetősége csak külön a munkaadóval történt előzetes megegyezés alapján történhet. Közös megegyezéssel természetesen bármikor megszűnhet egy határozott idejű munkaviszony.

 
A felmondás módja

A felmondás mindkét fél részéről, különösebb formai követelmény nélkül írásban vagy akár szóban is történhet, ha ettől a kollektív vagy munkaszerződés másképp nem rendelkezik.

 
Felmondási idő

A felmondás közlésétől a felmondás időpontjáig eltelt idő a felmondási idő, amelyet mind a munkaadónak, mind a munkavállaló köteles betartani. A felmondási időt, ha erről külön megállapodás nincs, a kollektívszerződés vagy a törvény szabályozza.

 

Figyelem!
Ha a munkaadó mond fel, célszerű erről mindig egy írásos igazolást kérni, amely tartalmazza a felmondási időt, illetve, hogy melyik fél mikor mondott fel, így nem kérhető számon ha a felmondási határidő leteltével nem megy dolgozni a munkavállaló.

 

Felmondás próbaidő alatt

Próbaidő alatt, ami max. 1 hónap, a munkaadó bármikor indoklás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt.

 

A munkaviszony meglétének ellenőrzése

Ha a munkavállaló ellenőrizni szeretné, hogy be van e jelentve, megteheti ezt az illetékes Egészsegbiztosítónál (Krankenkasse), ahol lehetősége van kikérni egy kimutatást a biztosítási jogviszonyról (Versicherungsdatenauszug), amelyen szerepel az eddigi összes munkaadó neve, címe és a bejelentés időtartama, valamint a jelenlegi munkaviszony is.

 

Fontos!
Az Egészségbiztosítónál való kijelentés önmagában még nem jelent felmondást, annak mindig írásban vagy szóban meg kell történnie.

 

Munkavállaló jogosultságai felmondás esetén:
  • szabadságok pénzbeli kiváltása
  • szabadság, illetve karácsonyi pénz időarányos kifizetése
  • végkielégítés, amennyiben jogosult rá a munkavállaló
  • munkáltatói felmondás esetén álláskereső napokra

 


 

Elbocsátás

 

  • a munkaviszonynak a munkaadó által történő azonnali, határidő nélküli megszűntetése esetén elbocsátásról beszélünk
  • az elbocsátás mindig csak  megalapozott indokkal történhet, ha az elbocsátási ok a munkaadó érdekeit súlyosan korlátozza vagy sérti. (pl.: lopás, ittas munkavégzés, veszélyeztetés, stb.)

 

Fontos!
Az elbocsátás alapjául szolgáló okok tudomásra jutását követően a munkaadó köteles haladéktalanul elbocsátani a munkavállalót. Amennyiben túl sok idő telik el az ok felmerülése és az elbocsátás között, az jogvesztő hatállyal bírhat az azonnali elbocsátásra.

 

Elbocsátás okai
  • munkások esetében az elbocsátás okai tételesen, törvényben vannak meghatározva. Ilyen pl.: többszörös kötelezettségszegés, lopás, ittas vagy kábítószeres állapotba való megjelenés a munkahelyen, testi sértés, mellékes üzleti tevékenység végzése, stb.

  • alkalmazottak esetén az irányadó törvény alapján, az ott felsorolt példák segítségével történik a tényleges elbocsátási ok meghatározása.

 

Munkavállaló jogosultságai elbocsátás esetén:

  • szabadságok pénzbeli kiváltása

  • nyári, illetve karácsonyi pénz időarányos kifizetése munkavállalók esetében (munkások esetében ezt a kollektív szerződés határozza meg)

 

Milyen hátrányokkal járhat az elbocsátás a munkavállalóra nézve?

  • a szabadságkereten felül felhasznált szabadnapokra kifizetett juttatásokat a munkavállalónak vissza kell fizetnie

  • munkások a törvény szerint elesnek a nyári és karácsonyi pénz időarányos kifizetésétől (ha a kollektívszerződés másképp nem rendelkezik)

  • a legnagyobb anyagi hátrányt a munkavállalóra nézve azonban a munkaadót érintő, az elbocsátásból adódó „kárpótlási igény” okozhatja, amennyiben az elbocsátás tényleges anyagi hátrányt okozott a munkaadónak

  • korlátozott időtartamú munkanélküli segély igénybevétele

 


 

A munkavállaló idő előtti kilépése

 

  • a munkavállaló idő előtti kilépésével, a munkaviszony azonnal megszűnik (erre akkor van lehetőség, ha a munkaadó súlyosan megszegte szerződéses kötelezettségeit)
  • szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a munkaviszony további fenntartása a munkavállaló részéről, nem elvárható. Ilyen esetnek minősül pl. a munkabér kifizetésének megtagadása, vagy a munkavállalónak súlyos egészségkárosodást okozó munkakörülmény, de a tettlegesség vagy durva becsületsértés is ebbe a kategóriába sorolható
  • feltétel ebben az esetben is, hogy kilépés okának felmerülését követően haladéktalanul jelezni kell a kilépés szándékát 
    (a jelzés halogatása jogvesztő hatályú lehet)
 
Munkavállaló jogosultságai idő előtti kilépés esetén:
  • fel nem használt szabadnapok arányos kifizetése
  • végkielégítés
  • nyári és karácsonyi pénz időarányos kifizetése
  • elmaradt bér, juttatások kifizetése

 

Közös megegyezés

Természetesen lehetőség van a munkaadó és munkavállaló között a munkaviszony közös megállapodással történő megszűntetésére. Ebben az esetben a megegyezés szerinti időtartammal és időpontban történik a munkaviszony megszűnése.

 

Figyelem!
Ne menjen bele közös megegyezésbe, ha ténylegesen a munkaadó szeretne felmondani, mivel ebben az esetben a végkielégítésre nincs jogosultsága.

 


 

Új végkielégítés-üzemi előtakarékosság (Betriebliche Vorsorge)

 

Alkalmazandó a 2003.01.01. óta létrejött munkaviszonyok esetében.

 

A rendszer főbb jellemzői:
  • a munkaviszony második hónapjától a munkaadó a bruttó jövedelem 1,53%-át fizeti az Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül a Vállalati Takarékpénztárba (továbbiakban VT)
  • a Vállalati Takarékpénztárt vagy az Üzemi Tanács választja ki vagy ennek hiányában a munkaadó választ
  • amennyiben a munkaadó 6 hónapon belül nem nevezi meg VT-t, akkor az Egészségbiztosítók Szövetségének kell ennek eleget tennie
  • a munkaadó köteles a munkavállalói tájékoztatásban (Dienstzettel) megnevezni a VT-t
 
Mikor jogosult a munkavállaló a végkielégítés kifizetésére a Vállalati Takarékpénztárból?
Ha a munkaviszony megszűnik…
  • a munkaadó felmondásával
  • határozott munkaviszony megszűnésével
  • közös megegyezéssel
  • jogtalan vagy vétlen elbocsátással
  • jogos idő előtti kilépéssel
 
Amennyiben legalább három járulékfizetéssel fedezett év van, jogosult a munkavállaló a végkielégítés Vállalati Takarékpénztár általi kifizetésére.
Figyelem!
A végkielégítési kifizetésére való jogosultság akkor is fennáll, ha a három díjjal fedezett év több munkaadó általi befizetésekből tevődik össze.
 
Amennyiben a munkaviszony megszűnésének oka:
  • munkavállalói felmondás
  • jogos vagy vétkes elbocsátás
  • jogtalan idő előtti kilépés
  • vagy három járulékfizetési év hiánya
Ezekben az esetekben nincs jogosultság a végkielégítés kifizetésére, de a Vállalati Takarékpénztár továbbra is külön befektetési számlán vezeti a munkavállaló korábbi munkaadók általi befizetéseit.
 
Ha a munkavállaló nem áll munkaviszonyban a következő esetekben jogosult a kifizetésre:
  • önálló nyugdíj igénybevétele esetén
  • korkedvezményes nyugdíjhoz szükséges életkor betöltésekor
  • ha a munkaadó részére legalább öt éve nem volt befizetése
 
Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a kifizetés jogosultsága esetén?
  • a végkielégítés tőkeösszegének kifizettetése
  • a végkielégítés tőkeösszegének bent hagyása és további befektetése a VT által
  • az összeg átirányítása egy másik munkaadó VT-ába
  • az összeg átirányítása nyugdíjpénztárba vagy magánnyugdíj kiegészítő befizetéseként
 
Milyen határidőn belül köteles a Vállalati Takarékpénztár kifizetni a jogos végkielégítés összegét?
  • A VT köteles a munkaviszony megszűnését követő második hónap elteltével öt munkanapon belül kifizetni a végkielégítés összegét
 
Mi történik a végkielégítés összegével, a munkavállaló elhalálozása esetén?
  • a végkielégítés összegére ebben az esetben az elhalálozott özvegye, illetve gyerekei jogosultak
  • az igényt az elhalálozást követő három hónapon belül kell igényelni, ezt követően az összeg hagyatékként kerül elszámolásra

 


 

Átlépés a régi végkielégítési rendszerből az új rendszerbe

 

Az átlépés abban az esetben lehetséges, amennyiben erről a munkaadón és munkavállaló között írásos megegyezés született.

 
Lehetőségek az átlépésre:
  • „befagyasztással”, ami azt jelenti, hogy az átlépés napjáig befizetett összeg „befagyasztásra”kerül és a régi rendszer szerint kerül kifizetésre, az új rendszerben befizetett összeg kifizetésére az új végkielégítési rendszer szabályainak megfelelően kerül sor
  • „átvitel” esetén a régi rendszerbe fizetett összeg átkerül a munkaadó Vállalati Takarékpénztárába és az új rendszer szerint kerül kifizetésre. Ebben az esetben ugyanazok a kifizetési szabályok vonatkoznak a régi és az új befizetésekre egyaránt
 
Figyelem!
Az „átvitelre” 2012.12.31-ig van lehetőség!

Vissza

Ausztriai vagy Németországi ügyintézésre van szüksége?

Foglaljon időpontot online az időpontfoglalás menüpontban! Kérjen személyes találkozót Magyarországon, Sopronban telefonon a +36 20 626 5200-as telefonszámon.