Aki erre az oldalra téved, bizonyára tisztában van vele, hogy 2011.05.01-től Ausztriában és az Európai Unió többi tagállamában is megszűntek a munkapiaci korlátozások a magyar munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve nincs szükség munkavállalási engedélyre, mindenki szabadon kereshet és vállalhat munkát Ausztria területén.
Nagyon sok magyar embernek jelent ez lehetőséget egy lényegesen magasabb életszínvonal eléréséhez, hiszen köztudott, hogy az osztrák bérek a magyar jövedelmek 2, akár 3-szorosát is elérik. Természetesen, ahogy mondani szokták „a szomszédnál sincs kolbászból a kerítés”, az ausztriai munkavállalásra is igaz. Sajnos számos eset igazolta, hogy a nem megfelelő tájékozottság és a német nyelv ismeretének a hiánya miatt, gyakran a legkecsegtetőbb állásba való elhelyezkedés is rémálommá válhat, akár teljes anyagi csődhöz is vezethet, ha az ember nem lép időben.
A munkapiaci korlátozások megszűnése még inkább felerősítette ezt a keserű jelenséget, hiszen tömegével jelennek meg Ausztriában a nyelvet nem beszélő, gyakran még a jogviszonyukkal sem tisztában lévő munkakeresőkkel, akiket aztán felvesznek valamilyen munkára és jó esetben a munka végeztével csak elküldik, rosszabb esetben kis sem fizetik a munkavállalót. Aki aztán azt sem tudja hová forduljon problémájával, és lehet, hogy be sem volt jelentve, így aztán nem is érvényesítheti jogosnak tűnő bérkövetelését.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetek megelőzése miatt tartjuk fontosnak, hogy mielőtt bármilyen munkát elvállalnak, vagy bármit aláírnak, tájékozódjanak. Erre mi itt az alábbiakban megadjuk a lehetőséget, ha mégsem lenne kielégítő az itt leírt információ, elérhetőségeinken feltehetik kérdéseiket.
A munkaviszony létrejöhet szóban vagy írásban. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül van szükség külön munkaszerződésre, hiszen Ausztriában a munkaviszonyt szinte minden területen kollektív szerződések határozzák meg a felek jogait és kötelezettségeit, illetve munkajogi törvény szabályozza a két fél közötti vitás kérdéseket.
Külön munkaszerződésre abban az esetben van szükség, ha adott kérdéseket a kollektív szerződés nem szabályoz, vagy attól eltér.
Rendes munkaidő alatt a munka elkezdésétől a munka befejezéséig eltelt időt értjük, kivéve a pihenőidőt.
A törvény értelmében a rendes munkaidő, napi 8 óra, heti 40 óra, azonban a kollektív szerződésekben lehet eltérés ettől, így pl. a heti 38,5 órás munkaidő gyakran jellemző.
Kivételek:
Figyelem!
A munkaidő felosztása a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezésen alapul. Célszerű ezt a megállapodást írásba foglalni!
Ha a napi munkaidő 6 óránál több, akkor napi fél óra pihenőre jogosult a munkavállaló. A dolgozók érdekeit figyelembe véve a pihenőidő két vagy három részletben is kiadható.
A napi munkaidő végeztével, 11 óra megszakítás nélküli pihenőidő, ami a kollektív szerződés alapján 8 óra is lehet, ebben az esetben azonban a pihenőidőt tíz napon belül pótolni kell
Hetente egyszer 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő, melynek kezdete legkésőbb szombat 13.00 h. Módosításra, illetve kivételekre itt is több lehetőség van. Ha a hétvégi pihenőidő kiadására nincs lehetőség, akkor lehetőség van a 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő igénybevételére hétköznap is.
A részmunkaidős foglalkoztatás azt jelenti, hogy a munkavállaló kevesebb óraszámban dolgozik, mint az törvényileg, vagy a kollektív szerződésben elő van írva. (törvény: 40 óra/hét, kollektív szerződés: 38,5 óra/hét)
Figyelem!
Gyakran előfordul, hogy a munkaadók a foglalkoztatás során a munkavállalót tudta nélkül jelentik át alacsonyabb óraszámba. Ezért fontos, hogy a munkavállaló mindig ragaszkodjon a havi bérpapír (Lohnzettel) átvételéhez. A bejelentésre vonatkozó adataival kapcsolatban a munkavállaló információt kaphat a munkahely szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól. Jogtalan, a munkavállaló tudta nélküli, kevesebb óraszámú bejelentés esetén fontos, hogy a munkavállaló haladéktalanul kérje munkaadóját a tényleges munkaidőnek megfelelő bejelentésre. Amennyiben az nem hajlandó erre, fontos, hogy ezt azonnal jelezze az illetékes Munkaügyi Kamaránál (Arbeiterkammer-nál).
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkaadó csak minimális óraszámra jelenti be a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy nem lépheti túl a hivatalos jövedelem a € 374 havi összeget 2011-ben.
Ez azt jelenti, hogy a munkaadó ugyan köteles bejelenteni a munkavállalót az Egészségbiztosítási Pénztárnál, de csak a balesetbiztosítás fizetésére van kötelezve. Nem kell betegbiztosítást, sem nyugdíjbiztosítást fizetnie.
A munkavállalónak lehetősége van, hogy saját maga után fizesse a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot. Ennek összege 2011-ben € 52,78. Ez jogosítja a munkavállalót táppénzre napi €4,48 összegig, illetve Wochengeld (Tgyás osztrák megfelelője) igénybevételére napi € 8 összegig.
Mennyi szabadság jár?
Egy adott évben összesen öt hét fizetett szabadság jár. Ez egy hatnapos heti munkarendnél harminc napot jelent, ötnapos munkarendnél pedig huszonöt napot.
Mikortól jár szabadság?
A szabadság mindig időarányosan jár, azonban fél év elteltével jogosult a munkavállaló a teljes szabadság igénybevételére. A második évtől számítva pedig már év elejétől jár a teljes szabadság.
Mi történik az év közben nem felhasznált szabadságokkal?
Ha év közben nem vette igénybe a teljes rendelkezésre álló szabadságot, akkor a következő két évben lehetősége van ezek igénybevételére visszamenőlegesen.
Pl.: ha 2010-ben összesen csak két hét szabadságot vett ki, akkor 2011 és 2012-ben rendelkezésre áll egyrészt ugyanúgy az öt hét/év, plusz a 2009-ből maradt három hét szabadságot is felhasználhatja a két esztendő alatt.
Mikor mehet a munkavállaló szabadságra
Ez mindig a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik. Egyik fél sem szabhatja meg egyoldalúan mikor vehető ki a szabadság
Figyelem!
Célszerű év elején írásban megállapodni a munkaadóval a szabadság kiadásáról, így biztonságosabban lehet tervezni a nyaralást.
A táppénzt mindig az illetékes Egészségbiztosítási Pénztár (Krankenkasse) fizeti azon munkavállalóknak, akik betegségből vagy balesetből adódóan betegállományban vannak, és a munkaadó keresetfolyósítási kötelezettsége megszűnt vagy legalább 50%-osan korlátozott. A táppénz a betegállomány negyedik napjától max. 52 hétig folyósítható.
A keresőképtelenség 4-42-ik napjáig a havi bruttó jövedelem 50%-a, 13. és 14. havi bérjogosultság esetén a számítás alapja a bruttó bér +17%.
A felmondás csak határozatlan idejű munkaszerződés esetében lehetséges. Határozott idejű megállapodás esetében ennek lehetősége csak külön a munkaadóval történt előzetes megegyezés alapján történhet. Közös megegyezéssel természetesen bármikor megszűnhet egy határozott idejű munkaviszony.
A felmondás mindkét fél részéről, különösebb formai követelmény nélkül írásban vagy akár szóban is történhet, ha ettől a kollektív vagy munkaszerződés másképp nem rendelkezik.
A felmondás közlésétől a felmondás időpontjáig eltelt idő a felmondási idő, amelyet mind a munkaadónak, mind a munkavállaló köteles betartani. A felmondási időt, ha erről külön megállapodás nincs, a kollektívszerződés vagy a törvény szabályozza.
Figyelem!
Ha a munkaadó mond fel, célszerű erről mindig egy írásos igazolást kérni, amely tartalmazza a felmondási időt, illetve, hogy melyik fél mikor mondott fel, így nem kérhető számon ha a felmondási határidő leteltével nem megy dolgozni a munkavállaló.
Próbaidő alatt, ami max. 1 hónap, a munkaadó bármikor indoklás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt.
Ha a munkavállaló ellenőrizni szeretné, hogy be van e jelentve, megteheti ezt az illetékes Egészsegbiztosítónál (Krankenkasse), ahol lehetősége van kikérni egy kimutatást a biztosítási jogviszonyról (Versicherungsdatenauszug), amelyen szerepel az eddigi összes munkaadó neve, címe és a bejelentés időtartama, valamint a jelenlegi munkaviszony is.
Fontos!
Az Egészségbiztosítónál való kijelentés önmagában még nem jelent felmondást, annak mindig írásban vagy szóban meg kell történnie.
Fontos!
Az elbocsátás alapjául szolgáló okok tudomásra jutását követően a munkaadó köteles haladéktalanul elbocsátani a munkavállalót. Amennyiben túl sok idő telik el az ok felmerülése és az elbocsátás között, az jogvesztő hatállyal bírhat az azonnali elbocsátásra.
munkások esetében az elbocsátás okai tételesen, törvényben vannak meghatározva. Ilyen pl.: többszörös kötelezettségszegés, lopás, ittas vagy kábítószeres állapotba való megjelenés a munkahelyen, testi sértés, mellékes üzleti tevékenység végzése, stb.
alkalmazottak esetén az irányadó törvény alapján, az ott felsorolt példák segítségével történik a tényleges elbocsátási ok meghatározása.
Munkavállaló jogosultságai elbocsátás esetén:
szabadságok pénzbeli kiváltása
nyári, illetve karácsonyi pénz időarányos kifizetése munkavállalók esetében (munkások esetében ezt a kollektív szerződés határozza meg)
Milyen hátrányokkal járhat az elbocsátás a munkavállalóra nézve?
a szabadságkereten felül felhasznált szabadnapokra kifizetett juttatásokat a munkavállalónak vissza kell fizetnie
munkások a törvény szerint elesnek a nyári és karácsonyi pénz időarányos kifizetésétől (ha a kollektívszerződés másképp nem rendelkezik)
a legnagyobb anyagi hátrányt a munkavállalóra nézve azonban a munkaadót érintő, az elbocsátásból adódó „kárpótlási igény” okozhatja, amennyiben az elbocsátás tényleges anyagi hátrányt okozott a munkaadónak
korlátozott időtartamú munkanélküli segély igénybevétele
Természetesen lehetőség van a munkaadó és munkavállaló között a munkaviszony közös megállapodással történő megszűntetésére. Ebben az esetben a megegyezés szerinti időtartammal és időpontban történik a munkaviszony megszűnése.
Figyelem!
Ne menjen bele közös megegyezésbe, ha ténylegesen a munkaadó szeretne felmondani, mivel ebben az esetben a végkielégítésre nincs jogosultsága.
Alkalmazandó a 2003.01.01. óta létrejött munkaviszonyok esetében.
Az átlépés abban az esetben lehetséges, amennyiben erről a munkaadón és munkavállaló között írásos megegyezés született.