Munkaüggyel kapcsolatos tudnivalók
Aki erre az oldalra téved, bizonyára tisztában van vele, hogy 2011.05.01-től Ausztriában és az Európai Unió többi tagállamában is megszűntek a munkapiaci korlátozások a magyar munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve nincs szükség munkavállalási engedélyre, mindenki szabadon kereshet és vállalhat munkát Ausztria területén.
Nagyon sok magyar embernek jelent ez lehetőséget egy lényegesen magasabb életszínvonal eléréséhez, hiszen köztudott, hogy az osztrák bérek a magyar jövedelmek 2, akár 3-szorosát is elérik. Természetesen, ahogy mondani szokták „a szomszédnál sincs kolbászból a kerítés”, az ausztriai munkavállalásra is igaz. Sajnos számos eset igazolta, hogy a nem megfelelő tájékozottság és a német nyelv ismeretének a hiánya miatt, gyakran a legkecsegtetőbb állásba való elhelyezkedés is rémálommá válhat, akár teljes anyagi csődhöz is vezethet, ha az ember nem lép időben.
A munkapiaci korlátozások megszűnése még inkább felerősítette ezt a keserű jelenséget, hiszen tömegével jelennek meg Ausztriában a nyelvet nem beszélő, gyakran még a jogviszonyukkal sem tisztában lévő munkakeresőkkel, akiket aztán felvesznek valamilyen munkára és jó esetben a munka végeztével csak elküldik, rosszabb esetben kis sem fizetik a munkavállalót. Aki aztán azt sem tudja hová forduljon problémájával, és lehet, hogy be sem volt jelentve, így aztán nem is érvényesítheti jogosnak tűnő bérkövetelését.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetek megelőzése miatt tartjuk fontosnak, hogy mielőtt bármilyen munkát elvállalnak, vagy bármit aláírnak, tájékozódjanak. Erre mi itt az alábbiakban megadjuk a lehetőséget, ha mégsem lenne kielégítő az itt leírt információ, elérhetőségeinken feltehetik kérdéseiket.
Munkaviszony kezdete, munkaszerződések
A munkaviszony létrejöhet szóban vagy írásban. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül van szükség külön munkaszerződésre, hiszen Ausztriában a munkaviszonyt szinte minden területen kollektív szerződések határozzák meg a felek jogait és kötelezettségeit, illetve munkajogi törvény szabályozza a két fél közötti vitás kérdéseket.
Külön munkaszerződésre abban az esetben van szükség, ha adott kérdéseket a kollektív szerződés nem szabályoz, vagy attól eltér.
Rendes munkaidő
Rendes munkaidő alatt a munka elkezdésétől a munka befejezéséig eltelt időt értjük, kivéve a pihenőidőt.
A törvény értelmében a rendes munkaidő, napi 8 óra, heti 40 óra, azonban a kollektív szerződésekben lehet eltérés ettől, így pl. a heti 38,5 órás munkaidő gyakran jellemző.
Kivételek:
- A heti óraszám napi lebontását tekintve több lehetőség is van a kivételekre, ilyen pl. amikor napi 9 óra engedélyezett egy „hosszú hétvége” érdekében, ahol a péntek csak fél napos munkaidőt jelent.
- Ugyanakkor lehetőség van pl. bizonyos napok bedolgozására, így ünnepnapok és hétvége közé eső időszakra (Fenstertag). Erre a törvény lehetőséget biztosít egy 13 hetes időintervallumban napi 10 órás munkaidőre is.
Figyelem!
A munkaidő felosztása a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezésen alapul. Célszerű ezt a megállapodást írásba foglalni!
Pihenőidő
Munkaközi pihenő
Ha a napi munkaidő 6 óránál több, akkor napi fél óra pihenőre jogosult a munkavállaló. A dolgozók érdekeit figyelembe véve a pihenőidő két vagy három részletben is kiadható.
Nappali/éjszakai pihenő
A napi munkaidő végeztével, 11 óra megszakítás nélküli pihenőidő, ami a kollektív szerződés alapján 8 óra is lehet, ebben az esetben azonban a pihenőidőt tíz napon belül pótolni kell
Hétvégi pihenő
Hetente egyszer 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő, melynek kezdete legkésőbb szombat 13.00 h. Módosításra, illetve kivételekre itt is több lehetőség van. Ha a hétvégi pihenőidő kiadására nincs lehetőség, akkor lehetőség van a 36 órás megszakítás nélküli pihenőidő igénybevételére hétköznap is.
Részmunkaidős foglalkoztatás
A részmunkaidős foglalkoztatás azt jelenti, hogy a munkavállaló kevesebb óraszámban dolgozik, mint az törvényileg, vagy a kollektív szerződésben elő van írva. (törvény: 40 óra/hét, kollektív szerződés: 38,5 óra/hét)
- részmunkaidő tipikusan a 20 óra/hét, illetve a 30 óra/hét bejelentés.
- a munkaidő megváltoztatása függetlenül attól, hogy annak rövidüléséről vagy növeléséről van szó a munkaadó és munkavállaló közös megegyezésén alapszik (Fontos, hogy az erre vonatkozó megállapodás írásban történjen!)
Figyelem!
Gyakran előfordul, hogy a munkaadók a foglalkoztatás során a munkavállalót tudta nélkül jelentik át alacsonyabb óraszámba. Ezért fontos, hogy a munkavállaló mindig ragaszkodjon a havi bérpapír (Lohnzettel) átvételéhez. A bejelentésre vonatkozó adataival kapcsolatban a munkavállaló információt kaphat a munkahely szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól. Jogtalan, a munkavállaló tudta nélküli, kevesebb óraszámú bejelentés esetén fontos, hogy a munkavállaló haladéktalanul kérje munkaadóját a tényleges munkaidőnek megfelelő bejelentésre. Amennyiben az nem hajlandó erre, fontos, hogy ezt azonnal jelezze az illetékes Munkaügyi Kamaránál (Arbeiterkammer-nál).
Részmunkaidő hátrányai:
alacsonyabb nyugdíjjárulék fizetés – kisebb összegű nyugdíjjogosultság
alacsonyabb éves bruttóbevétel – kevesebb adókedvezmény
alacsonyabb jövedelem – kevesebb munkanélküli járadék
kevesebb 13. és 14. havi kifizetés
alacsonyabb 25%-os túlóra kifizetés a teljes munkaidő után fizetett 50% -kal szemben
Csekély mértékben foglalkoztatottak
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkaadó csak minimális óraszámra jelenti be a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy nem lépheti túl a hivatalos jövedelem a € 374 havi összeget 2011-ben.
Ez azt jelenti, hogy a munkaadó ugyan köteles bejelenteni a munkavállalót az Egészségbiztosítási Pénztárnál, de csak a balesetbiztosítás fizetésére van kötelezve. Nem kell betegbiztosítást, sem nyugdíjbiztosítást fizetnie.
A munkavállalónak lehetősége van, hogy saját maga után fizesse a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot. Ennek összege 2011-ben € 52,78. Ez jogosítja a munkavállalót táppénzre napi €4,48 összegig, illetve Wochengeld (Tgyás osztrák megfelelője) igénybevételére napi € 8 összegig.
Szabadság napok száma és jogosultság feltételei
Mennyi szabadság jár?
Egy adott évben összesen öt hét fizetett szabadság jár. Ez egy hatnapos heti munkarendnél harminc napot jelent, ötnapos munkarendnél pedig huszonöt napot.
Mikortól jár szabadság?
A szabadság mindig időarányosan jár, azonban fél év elteltével jogosult a munkavállaló a teljes szabadság igénybevételére. A második évtől számítva pedig már év elejétől jár a teljes szabadság.
Mi történik az év közben nem felhasznált szabadságokkal?
Ha év közben nem vette igénybe a teljes rendelkezésre álló szabadságot, akkor a következő két évben lehetősége van ezek igénybevételére visszamenőlegesen.
Pl.: ha 2010-ben összesen csak két hét szabadságot vett ki, akkor 2011 és 2012-ben rendelkezésre áll egyrészt ugyanúgy az öt hét/év, plusz a 2009-ből maradt három hét szabadságot is felhasználhatja a két esztendő alatt.
Mikor mehet a munkavállaló szabadságra
Ez mindig a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik. Egyik fél sem szabhatja meg egyoldalúan mikor vehető ki a szabadság
Figyelem!
Célszerű év elején írásban megállapodni a munkaadóval a szabadság kiadásáról, így biztonságosabban lehet tervezni a nyaralást.
Fontos tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban
Ledolgozhatom a szabadságomat?
Nem! Tilos a szabadságot fizetett munkával kiváltani a rendes munkaviszony keretein belül.
Részmunkaidő vagy csekély foglalkoztatás?
Részmunkaidős vagy csekély foglalkoztatás esetén is jogosult a munkavállaló az 5 hét szabadságra.
Mi van a fennmaradó szabadsággal, ha megszűnik a munkaviszony?
Ha a munkavállaló nem vette igénybe az összes őt illető szabadságot, jogosult ennek pénzbeli kiváltására, melyet a munkaadó időarányosan köteles kifizetni. A fizetési kötelezettség vonatkozik a korábbi években (ma 3. évig visszamenőleg) fel nem használt szabadságokra is.
Mi történik, hogy ha a munkavállaló a szabadság alatt megbetegszik?
Ebben az esetben a szabadság megszakítottnak számít, ha a betegség 3 napnál tovább tart. Ugyanez vonatkozik az ápolási szabadságra, ha az egyik családtag betegszik meg. A munkavállaló köteles jelezni ezt a 3. nap elteltével és igazolást adni a keresőképtelenségről.
Táppénz
Mikor jár a táppénz
A táppénzt mindig az illetékes Egészségbiztosítási Pénztár (Krankenkasse) fizeti azon munkavállalóknak, akik betegségből vagy balesetből adódóan betegállományban vannak, és a munkaadó keresetfolyósítási kötelezettsége megszűnt vagy legalább 50%-osan korlátozott. A táppénz a betegállomány negyedik napjától max. 52 hétig folyósítható.
A táppénz mértéke
A keresőképtelenség 4-42-ik napjáig a havi bruttó jövedelem 50%-a, 13. és 14. havi bérjogosultság esetén a számítás alapja a bruttó bér +17%.
A táppénz igénybevételhez és folyósításához az Egészségbiztosítási Pénztárnak az alábbiakra van szüksége
orvosi igazolás a betegállományról és annak időtartamáról
munkáltató által kiállított kereset és foglalkoztatási igazolás
kórházi tartózkodás esetén kórházi igazolás
munkanélküliség esetén igazolás az AMS-től (Munkaügyi Hivatal)
bankszámlaszám a folyósításhoz
Felmondás betegállomány ideje alatt
- a munkaadónak joga van felmondania a betegség ideje alatt is
- ebben az esetben a munkavállaló jogosult a kereset továbbfolyósítására a betegállomány végéig
Felmondás
A felmondás csak határozatlan idejű munkaszerződés esetében lehetséges. Határozott idejű megállapodás esetében ennek lehetősége csak külön a munkaadóval történt előzetes megegyezés alapján történhet. Közös megegyezéssel természetesen bármikor megszűnhet egy határozott idejű munkaviszony.
A felmondás módja
A felmondás mindkét fél részéről, különösebb formai követelmény nélkül írásban vagy akár szóban is történhet, ha ettől a kollektív vagy munkaszerződés másképp nem rendelkezik.
Felmondási idő
A felmondás közlésétől a felmondás időpontjáig eltelt idő a felmondási idő, amelyet mind a munkaadónak, mind a munkavállaló köteles betartani. A felmondási időt, ha erről külön megállapodás nincs, a kollektívszerződés vagy a törvény szabályozza.
Figyelem!
Ha a munkaadó mond fel, célszerű erről mindig egy írásos igazolást kérni, amely tartalmazza a felmondási időt, illetve, hogy melyik fél mikor mondott fel, így nem kérhető számon ha a felmondási határidő leteltével nem megy dolgozni a munkavállaló.
Felmondás próbaidő alatt
Próbaidő alatt, ami max. 1 hónap, a munkaadó bármikor indoklás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt.
A munkaviszony meglétének ellenőrzése
Ha a munkavállaló ellenőrizni szeretné, hogy be van e jelentve, megteheti ezt az illetékes Egészsegbiztosítónál (Krankenkasse), ahol lehetősége van kikérni egy kimutatást a biztosítási jogviszonyról (Versicherungsdatenauszug), amelyen szerepel az eddigi összes munkaadó neve, címe és a bejelentés időtartama, valamint a jelenlegi munkaviszony is.
Fontos!
Az Egészségbiztosítónál való kijelentés önmagában még nem jelent felmondást, annak mindig írásban vagy szóban meg kell történnie.
Munkavállaló jogosultságai felmondás esetén:
szabadságok pénzbeli kiváltása
szabadság, illetve karácsonyi pénz időarányos kifizetése
végkielégítés, amennyiben jogosult rá a munkavállaló
munkáltatói felmondás esetén álláskereső napokra
Elbocsátás
- a munkaviszonynak a munkaadó által történő azonnali, határidő nélküli megszűntetése esetén elbocsátásról beszélünk
- az elbocsátás mindig csak megalapozott indokkal történhet, ha az elbocsátási ok a munkaadó érdekeit súlyosan korlátozza vagy sérti. (pl.: lopás, ittas munkavégzés, veszélyeztetés, stb.)
Fontos!
Az elbocsátás alapjául szolgáló okok tudomásra jutását követően a munkaadó köteles haladéktalanul elbocsátani a munkavállalót. Amennyiben túl sok idő telik el az ok felmerülése és az elbocsátás között, az jogvesztő hatállyal bírhat az azonnali elbocsátásra.
Elbocsátás okai
munkások esetében az elbocsátás okai tételesen, törvényben vannak meghatározva. Ilyen pl.: többszörös kötelezettségszegés, lopás, ittas vagy kábítószeres állapotba való megjelenés a munkahelyen, testi sértés, mellékes üzleti tevékenység végzése, stb.
alkalmazottak esetén az irányadó törvény alapján, az ott felsorolt példák segítségével történik a tényleges elbocsátási ok meghatározása.
Munkavállaló jogosultságai elbocsátás esetén:
szabadságok pénzbeli kiváltása
nyári, illetve karácsonyi pénz időarányos kifizetése munkavállalók esetében (munkások esetében ezt a kollektív szerződés határozza meg)
Milyen hátrányokkal járhat az elbocsátás a munkavállalóra nézve?
a szabadságkereten felül felhasznált szabadnapokra kifizetett juttatásokat a munkavállalónak vissza kell fizetnie
munkások a törvény szerint elesnek a nyári és karácsonyi pénz időarányos kifizetésétől (ha a kollektívszerződés másképp nem rendelkezik)
a legnagyobb anyagi hátrányt a munkavállalóra nézve azonban a munkaadót érintő, az elbocsátásból adódó „kárpótlási igény” okozhatja, amennyiben az elbocsátás tényleges anyagi hátrányt okozott a munkaadónak
korlátozott időtartamú munkanélküli segély igénybevétele
A munkavállaló idő előtti kilépése
- a munkavállaló idő előtti kilépésével, a munkaviszony azonnal megszűnik (erre akkor van lehetőség, ha a munkaadó súlyosan megszegte szerződéses kötelezettségeit)
- szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a munkaviszony további fenntartása a munkavállaló részéről, nem elvárható. Ilyen esetnek minősül pl. a munkabér kifizetésének megtagadása, vagy a munkavállalónak súlyos egészségkárosodást okozó munkakörülmény, de a tettlegesség vagy durva becsületsértés is ebbe a kategóriába sorolható
- feltétel ebben az esetben is, hogy kilépés okának felmerülését követően haladéktalanul jelezni kell a kilépés szándékát
(a jelzés halogatása jogvesztő hatályú lehet)
Munkavállaló jogosultságai idő előtti kilépés esetén:
- fel nem használt szabadnapok arányos kifizetése
- végkielégítés
- nyári és karácsonyi pénz időarányos kifizetése
- elmaradt bér, juttatások kifizetése
Közös megegyezés
Természetesen lehetőség van a munkaadó és munkavállaló között a munkaviszony közös megállapodással történő megszűntetésére. Ebben az esetben a megegyezés szerinti időtartammal és időpontban történik a munkaviszony megszűnése.
Figyelem!
Ne menjen bele közös megegyezésbe, ha ténylegesen a munkaadó szeretne felmondani, mivel ebben az esetben a végkielégítésre nincs jogosultsága.
Új végkielégítés-üzemi előtakarékosság (Betriebliche Vorsorge)
Alkalmazandó a 2003.01.01. óta létrejött munkaviszonyok esetében.
A rendszer főbb jellemzői:
a munkaviszony második hónapjától a munkaadó a bruttó jövedelem 1,53%-át fizeti az Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül a Vállalati Takarékpénztárba (továbbiakban VT)
a Vállalati Takarékpénztárt vagy az Üzemi Tanács választja ki vagy ennek hiányában a munkaadó választ
amennyiben a munkaadó 6 hónapon belül nem nevezi meg VT-t, akkor az Egészségbiztosítók Szövetségének kell ennek eleget tennie
a munkaadó köteles a munkavállalói tájékoztatásban (Dienstzettel) megnevezni a VT-t
Mikor jogosult a munkavállaló a végkielégítés kifizetésére a Vállalati Takarékpénztárból?
Ha a munkaviszony megszűnik…
a munkaadó felmondásával
határozott munkaviszony megszűnésével
közös megegyezéssel
jogtalan vagy vétlen elbocsátással
jogos idő előtti kilépéssel
Amennyiben legalább három járulékfizetéssel fedezett év van, jogosult a munkavállaló a végkielégítés Vállalati Takarékpénztár általi kifizetésére.
Figyelem!
A végkielégítési kifizetésére való jogosultság akkor is fennáll, ha a három díjjal fedezett év több munkaadó általi befizetésekből tevődik össze.
Amennyiben a munkaviszony megszűnésének oka:
munkavállalói felmondás
jogos vagy vétkes elbocsátás
jogtalan idő előtti kilépés
vagy három járulékfizetési év hiánya
Ezekben az esetekben nincs jogosultság a végkielégítés kifizetésére, de a Vállalati Takarékpénztár továbbra is külön befektetési számlán vezeti a munkavállaló korábbi munkaadók általi befizetéseit.
Ha a munkavállaló nem áll munkaviszonyban a következő esetekben jogosult a kifizetésre:
önálló nyugdíj igénybevétele esetén
korkedvezményes nyugdíjhoz szükséges életkor betöltésekor
ha a munkaadó részére legalább öt éve nem volt befizetése
Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a kifizetés jogosultsága esetén?
a végkielégítés tőkeösszegének kifizettetése
a végkielégítés tőkeösszegének bent hagyása és további befektetése a VT által
az összeg átirányítása egy másik munkaadó VT-ába
az összeg átirányítása nyugdíjpénztárba vagy magánnyugdíj kiegészítő befizetéseként
Milyen határidőn belül köteles a Vállalati Takarékpénztár kifizetni a jogos végkielégítés összegét?
A VT köteles a munkaviszony megszűnését követő második hónap elteltével öt munkanapon belül kifizetni a végkielégítés összegét
Mi történik a végkielégítés összegével, a munkavállaló elhalálozása esetén?
a végkielégítés összegére ebben az esetben az elhalálozott özvegye, illetve gyerekei jogosultak
az igényt az elhalálozást követő három hónapon belül kell igényelni, ezt követően az összeg hagyatékként kerül elszámolásra
Átlépés a régi végkielégítési rendszerből az új rendszerbe
Az átlépés abban az esetben lehetséges, amennyiben erről a munkaadón és munkavállaló között írásos megegyezés született.
Lehetőségek az átlépésre:
„befagyasztással”, ami azt jelenti, hogy az átlépés napjáig befizetett összeg „befagyasztásra”kerül és a régi rendszer szerint kerül kifizetésre, az új rendszerben befizetett összeg kifizetésére az új végkielégítési rendszer szabályainak megfelelően kerül sor
„átvitel” esetén a régi rendszerbe fizetett összeg átkerül a munkaadó Vállalati Takarékpénztárába és az új rendszer szerint kerül kifizetésre. Ebben az esetben ugyanazok a kifizetési szabályok vonatkoznak a régi és az új befizetésekre egyaránt
Figyelem!
Az „átvitelre” 2012.12.31-ig van lehetőség!
Vissza